A Teleki Magyar Ház neve is a hét díjazott között szerepelt a 113. Magyar Örökség díjátadó ünnepségen. A eseményre a budapesti Ráday-ház Dísztermében került sor, szeptember 27-én. A Magyar Örökség díjat 30 esztendõvel ezelőtt, 1995-ben alapították; olyan magyar intézményeknek, vagy magánszemélyeknek adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom gazdagításához, szellemi felemeléséhez. Ezek együttesen alkotják a magyarság „láthatatlan szellemi múzeumát”. A díj odaítélésénél a fő szempont az életmű minősége; néhány éve például a több, mint háromszáz éves nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium neve került az Aranykönyvbe, idén a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia is megkapta az elismerést. A Magyar Örökség díj nem jár pénzjutalommal, a kitüntetettek egy a magyar Szent Koronát ábrázoló jelvényt és egy merített papírból készült díszes oklevelet kapnak.
Ennyi a száraz hír, a többi szubjektív gondolat. Hogy a Magyar Örökség-díj Bírálóbizottsága a Teleki Magyar Házat érdemesnek tartotta arra, hogy MAGYAR ÖRÖKSÉG kitüntető címben részesítse, váratlan elismerés és megtiszteltetés – különösen, hogy régi barátaink közül Katona Csaba történész volt a laudátorunk és Csikány Tamás hadtörténésztől vehettük át az elismerést a budapesti Ráday-utcában, s hogy a díjazottak között, illetve ezek képviseletében a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, Potápi Árpád János családjával, a régi ismerős Szakács Imre László festőművésszel, Szakály Sándor történésszel és a Solaris együttes tagjaival is találkozhattunk.
A díjat a Ház nevében a mi kezeinkbe adták, ám az mindannyiunknak, mindannyiatoknak szól, akik ezt az intézményt közel negyedszázada élitek és éltetitek: programjaink résztvevői és támogatói, messziről szemlélői-vigyázói, munkatársaink, kurátorok. Ezért volt olyan nagyon jó érzés, hogy a Markó Botond és a Servet Zenekar, valamint Balog Brigitta és párja, Máté is felléptek az ünnepségen, hogy az eseményre Nagybányáról Szaniszló József és Zsuzsa, Szigeti Gyula, Pongrácz Panni, Barra Lehel, Lapohos Boglárka és Bán Erik is velünk tartottak, s hogy a közönség soraiból is sokan köszöntöttek lélekben és valóságosan is nagybányaiak. Kemény Gyula csodálatos Nagybánya-kollekciója (történetesen ugyanakkor és ugyanott, a Ráday-házban működő Bibliamúzeum termeiben), már csak a véletlen műve – vagyis bizonyára Odaföntről érkezett ajándék volt. Köszönet érette.
Ahogyan az elismerést kísérő oklevélben áll, s amint Böszörményi Gergely, a díjat gondozó Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke is felolvasta: a Teleki Magyar Ház 2025. szeptember 27-től a Magyar Örökség része, nevét az ún. „Aranykönyv” őrzi. Személy szerint szeretném hinni, hogy a nagybányai magyar örökségnek is még sokáig része marad, nélkülünk is akár – mert annak is eljön az ideje, hogy nélkülünk is annak kell maradnia. A Ház elmúlt negyedszázadát kísérő Magyar Arany Érdemkereszt, Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, Magyar Kultúra Lovagja, az EMKE Kun Kocsárd díja és az RMDSZ Ezüstfenyő díja mellett szombattól a Magyar Örökség Díj is erre kötelez – bennünket, Benneteket.
Jó munkát, jókedvet és kitartást mindannyiunknak – a következő évtizedekben is,
Dávid Lajos
