Hazánkban kevés helyen terem meg az édes, szelídgesztenye. Nagybánya és közvetlen környéke e kevés helyek közé tartozik. Misztótfalu és Felsőtótfalu (Giródtótfalu) között 450 hektáron terem ez a ritka gyümölcs.
Kiss Jenő költő, megcsodálva gesztenyefáinkat, azon gondolkozik, hogyan jutottak el ezek a fák ide: „Kíváncsi volnék: e hegyalji tájra / hogyan került dús, büszke messzi fája! / Hő napnevelte, barna bőrű édes / termése hogy szokott e táj egéhez? / Ültették? Vagy talán nyűtt iszákja alján / egy bányász hozta, vándor, régi talján, / s a földbe vájt szem – otthonát idézve – / kitört a napra, ágat tárt az égre?” („Gesztenyésben”). Tény, hogy a gesztenye nyomai már a kisbányai kövületek között is megtalálhatók. A monda szerint azonban csak a középkorban került ide, a Földközi-tenger térségéből. A szelídgesztenye termesztéséről az eddigi feltárt első adatok 1628-ból származnak. A századok folyamán a szelídgesztenye volt az a nemes gyümölcs, amellyel a város tanácsa az erdélyi fejedelmeknek és magasabb beosztású főuraknak igyekezett kedveskedni. A város ebből a ritka gyümölcsből ajándékozott 1642-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek is.
A gesztenyefa a város síkság felé lejtő „hegyeinek” déli, délnyugati oldalait kedveli, ahol az erdei barna talaj káliumban gazdagabb, a levegő páratartalma nagy és a hőmérséklet enyhébb. Májusban virágzik és a gubóba burkolt gesztenyét októberben szüretelik. Felsőtótfalu határában a gesztenyefák gyönyörű példányait találhatjuk. Közülük is kimagaslik az 500 éves, 22 m magas és 8 m kerületű védett példány. Tavasszal, amikor a gesztenyefák virágzanak, sokan irányítják lépteiket a Klastromrét felől a Virághegy felé. Sok festőt is megihletett a látvány.
A Gesztenye-ünnep 1993 óta a város napja.
A Teleki Magyar Ház 2004-ben csatlakozott először saját programmal a rendezvényhez. A stílszerűen „Ház-sarok” névre keresztelt helyszínen egy magyar nemezsátor, valamint egy honfoglaláskori ruházatba öltözött fiatalember várta a közönséget, lehetett íjazni, volt élő népzene és néptánc, utcaszínház, 2005-ben már koncertek és bűvészbemutató is, esténként pedig vetítővásznon lehetett követni a régi Nagybányát bemutató képsorokat. 2006-ban új helyszínre költöztünk, ahol az addigiaknál is gazdagabb programmal vártuk a látogatókat. A gulyás-kóstolás, könyvsátor, diákszínjátszók előadása, az Ordibáló Szamócák és a kolozsvári Knock Out kitűnő hangulatú koncertje mellett kézműveseket is sikerült végre felvonultani. A bejáratnál reggeltől estig kétlovas hintó várakozott utasaira, vasárnap pedig térzene szólt a délutáni napsütésben sétálgató emberekhez.
2007-ben a Ház-sarok megszűnt, helyét a nagybányai magyar civil szervezetek közös rendezvénye, a szeptemberi Főtér Fesztivál vette át.
