Nagybánya, Thököly (Minerilor) utca 7. +4 0744 919 166 hétfőtől szombatig: 16-20 óra között

Az arslédertől a zsinóros kabátig

Az arslédertől a zsinóros kabátig

Bányászviseletek története a Kárpát-medencében

– Vetítettképes előadás a Szentháromság templomban –

“Bányanévnapkor reggel a bányászok a lampionokkal, girlandokkal feldíszített bányaszáj előtt gyülekeztek, innen indult a felvonulás a nagymisére. Legelől ment fekete-ezüst bányadíszben a rezesbanda, élén a zenemesterrel, utánuk a bányaigazgatók, mérnökök és hivatalnokok kisebb csoportja, ezután a vájárok, nagy, aranygombos, hófehér kabátban, rikító piros nadrágban, ragyogóan kifényezett csizmában, hátul deréktól lógott a fekete bőrkötény, az „arsléder”, fehér kesztyűs kezükben, vállhoz emelve a díszcsákány – az ünnepi Te Deum alatt ők képezték a főoltár körül a díszőrséget, utánuk a többi bányászság, ünnepi díszben, így vonultak végig harsogó zenével a lakosság sűrű sorfalai között a városban.” – idézi gyermekkori emlékeit Ferenczy Béni nagybányai emlékiratában. Ferenczy Béni 1890-ben született. 1896-ban telepedtek le Nagybányán, amikor 6 éves volt. 1908-ban egy évre Firenzébe ment (18 éves volt ekkor), 1910-11-ben már Münchenben tanult. Az idézett sorok ezek szerint az 1896-1908 közötti időszakra vonatkozhatnak.

De hogyan is alakult, változott az évszázadok során, a bányászvidékek ruházata, viselete?

A bányászokat mindig a foglalkozásuknak megfelelő sajátos viseletük különböztette meg embertársaiktól. A magyar bányászviselet fejlődését igen nehéz bemutatni, hiszen a Kárpát-medence a népek kohója volt, ha csak a magyarországi bányászat történetét figyeljük, a magyar nemzetiségű bányászok mellett Európa legkülönbözőbb részeiből érkeztek emberek az ország bányáiba. Tirolból és Szászországból elsősorban szakmai tudásuk alapján, szlovák területekről pedig a jobb megélhetés reményében települtek át a magyar bányavárosok környékére. A különböző nemzetiségű bányászok pedig hazájukból magukkal hozták nem csak szokásaikat, szakmai tudásukat, de ezekkel együtt a munkaruhájukat, vagy díszegyenruhájukat is, amit szívesen és büszkén viseltek, mintegy nem­zetiségi hovatartozásuk kinyilvánításaként.

Dr. Szemán Attila, a Soproni Múzeum Központi Bányászati Múzeum főmuzeológusa ennek a szövevényes, ugyanakkor látványos történetnek az áttekintésére tesz kísérletet. Izgalmas, vetített képekkel kísért előadására 2021. augusztus 19-én, csütörtökön, 17.30 órától, az idei Szent István Napok keretében kerül sor, a Szentháromság templomban, a Teleki Magyar Ház szervezésében. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Hozzászólás