Nagybánya, Thököly (Minerilor) utca 7. +4 0744 919 166 hétfőtől szombatig: 16-20 óra között

Kályha Kati hazatért

Kályha Kati hazatért

Amikor két évvel ezelőtt Szálinger Balázs megkeresett bennünket azzal, hogy családjával együtt szeretne egy hónapot vendégházunkban eltölteni, s adatokat gyűjteni egy készülő nagybányai darab számára, nem gondoltuk volna, hogy 2023-ban ott fogunk ülni a Városi Színház nézőterén, a Kályha Kati bemutatójára várva. Különös, kovidos idők voltak azok, szájmaszkkal és távolságtartással, de lehetőség szerint igyekeztünk mindent megtenni annak érdekében, hogy Balázs minden szükséges információhoz eljusson és találkozhasson olyan nagybányaiakkal – mint például Balogh Béla ny. levéltáros –, akik ötletekkel, ihlettel segíthették a darab megalkotásában. Eltelt a hónap, aztán jöttek a hírek, hogy elkészült a szövegkönyv és hogy 2022 decemberében a Radnóti Miklós Színház társulata fogja bemutatni a darabot, és lám, hétfőn a nagybányai ősbemutatóra is sor került.

Súlyos darab. Különös darab. Mert súlyos, különös és meghasonlott idők voltak azok az évek is, amelyeket Szálinger Balázs Nagybánya történelméből kiragadott. S miközben nagybányaiként jóleső érzéssel hallhattuk vissza a színpadról a nagybányai neveket: Felsőbányai utca… Kispiac… Thorma… Morgó…, előadás közben ki-ki elgondolkozhatott azon, hogy melyik szereplő jelmezét öltötte volna (vagy öltené) magára hasonló vészterhes időkben… Az állótaps közben könnyes lett a szemem, és most sem tudom, hogy azért, mert (miközben éppen feje tetejére állt a kis nagybányai világ), a darab utolsó jelenetére nem változott semmi, csak a szereplők, vagy mert azóta sem változott semmi, csak a szereplők…

Köszönet a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak, amelynek támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg az előadás, a Főtér Fesztivál Egyesületnek, amely befogadta a darabot a Fesztivál rendezvényeinek sorába, Magyarország kolozsvári Főkonzulátusa munkatársainak, akik a közel 50 fős stáb utazását egyengették, de legfőképpen a Radnóti Miklós Színház tagjainak, akiknek őszinte szándékát, hogy erre az előadásra Nagybányán sor kerüljön az első levélváltástól kezdve érezhettük – akkor is, amikor éppen úgy nézett ki, hogy mégsem sikerül.

Legfőképpen pedig köszönet Szálinger Balázsnak, hogy a darabot megírta.